Rideg télben játszó éji glória
árvaságra ítéli születésed,
ármány ködében bolyongó krónika
lapjain elevenedik meg lényed.
Keser-léted halott frigyek börtöne,
eltökélt népben forrongó akarat,
hunyorgó fényszikra végzeted köve,
rút összeesküvés éled a nap alatt.
Meddő imák moraja az emlékezet,
koronádon sajgó sebeid gyolcsa,
sötétség vermében zilált életed
szertefoszlott álmok keserű hona,
ám az idők csarnokában áldja neved
egy rendületlenül zengő skótduda.
2015. július 24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése