Artemisz

Platina függönyével ölel át a Hold,

lényeddel érkezik halál, s védelmezés,

Zeusz örökül hagyott hatalma alól,

célzó nyílvesszeidtől, sosincs menekvés.

Nyomodba szegődnek csecsemők, vadak,

könyörtelen erő, szűzi érzékenység,

misztikus bűvköröd ligetei alatt

álmából ébred a szent érintetlenség.

Bár mítoszod régmúlt kultusza siratja,

letűnt korod mégis parázslik e térben,

kihunyt évezredek fakuló lapjának

rostjaiba ég az iker-sors pecsétje,

és zendül egy nimfa magasztos fohásza

az istennőt vágyó, tovaszálló éjben.

2016. április 07.

Kleopátra

Végzeted könyve nyílik ki előttünk,

lapjain utaznak ódon évezredek,

- hadjáratok dicsfényét hagyva örökül;

szépséged messzi földek útján érkezett.

Mámor-ittas éjek, bűvölet hevében,

beteljesült sorsok, veled összefonódva,

ében-szín fürjeid selymes szentélyében

őrködő csillagok szerelmet csókolnak.

Trónod, a halál áspissal mart mérge;

árulás-égetett, bíbor-írt lenyomat,

ideje korán érkezett meg érted

a túlvilági élet, vágtató fogattal,

Anubisz, igéző lelkedet kísérve,

fátyolos dallamon, örökkön magasztal.

2014. március 17.