A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nimfa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nimfa. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 14., kedd

Artemisz

Platina függönyével ölel át a Hold,
lényeddel érkezik halál, s védelmezés,
Zeusz örökül hagyott hatalma alól,
célzó nyílvesszeidtől, sosincs menekvés.

Nyomodba szegődnek csecsemők, vadak,
könyörtelen erő, szűzi érzékenység,
misztikus bűvköröd ligetei alatt
álmából ébred a szent érintetlenség.

Bár mítoszod régmúlt kultusza siratja,
letűnt korod mégis parázslik e térben,
kihunyt évezredek fakuló lapjának

rostjaiba ég az iker-sors pecsétje,
és zendül egy nimfa magasztos fohásza
az istennőt vágyó, tovaszálló éjben.

2016. április 07.

2016. október 21., péntek

Az újkor hajnalán III.

Vénusz születése

Humanista eszmék
virágzása derekán,
Flóra dér-bibéi
selymében lel rád
a kikelet, nyugati
szelek násza oltárán
simítja Zefír aranyló tincseidet.
Jöttöd nyomán
a természet
berill-zöld színbe borul, és
megújulás ikonjai
kavalkádjában
zamatos rügyet bont.
Ódon vizek
csillámló gyöngy-csókja
igéz valóssággá,
bársony-bordó köpenyt
telt idomú nimfa ölel
harmatos vonalaidra.
Kagylóhéjad
márvány-redői
menedékében
elfeledett
korok szellemisége suttog
oltalom-zsoltárt.
Reneszánsz valód
allegóriája
vágyódva ring
századok gondoláján,
s válik a szépség,
és a szerelem
időtlen szimbólumává.

Sandro Botticelli Vénusz születése című festménye alapján

2010. október 5.