Szép vers 1.

Christina Rossetti: Emlékezz

Emlékezz rám, ha tőled messze-messze
a hallgatag országba érkezem,
s nem foghatod többé a kezem,
és nem fordulhatok el tévedezve.

Emlékezz rám, ha majd magad leszesz te,
s nem szólsz jövőnkről úgy, mint rendesen:
csak emlékezz és értsd meg, kedvesem,
késő tanács, imádság, minden eszme.

De ha felejtesz, s aztán valahogy
emlékezel reám, ne búslakodj,
mert hogyha Éj s Romlás a szenvedélyt

nem ölte meg, mely hajdan bennem élt,
százszorta jobb, hogy mosolyogj s felejts,
semmint emlékezz és egy könnyet ejts.

Kosztolányi Dezső fordítása

Sissi

Jöttöd hozománya volt a szerencse,

szépséges valód irigye a Nap,

bajor honi ősök dicső szelleme

büszkén járt udvarod sövénye alatt.

Országok trónjai téged választottak,

igaz barátságok, titkos szerelem,

majd óvó kezeid imára kulcsoltak,

lelked egy darabja akkor elveszett.

Bár osztályrészed gazdagság, pompa,

csillogás, mit uralkodói ház adhat,

ádáz merénylő taszította porba,

s megnyugvást nem leltél halálodban,

gyászruhád milliók könnye horgolta,

maradtál így boldog-boldogtalan.

2015. január 09.