Sissi

Jöttöd hozománya volt a szerencse,

szépséges valód irigye a Nap,

bajor honi ősök dicső szelleme

büszkén járt udvarod sövénye alatt.

Országok trónjai téged választottak,

igaz barátságok, titkos szerelem,

majd óvó kezeid imára kulcsoltak,

lelked egy darabja akkor elveszett.

Bár osztályrészed gazdagság, pompa,

csillogás, mit uralkodói ház adhat,

ádáz merénylő taszította porba,

s megnyugvást nem leltél halálodban,

gyászruhád milliók könnye horgolta,

maradtál így boldog-boldogtalan.

2015. január 09.

Didergő karácsony

Halványan villódznak az alkonyati fények,

a szótlanság ölén muzsika

halk foszlányai libegnek.

Várakozás gyertyáinak lángja serceg,

nappalik pompáiként

dísz-tobozba borult fenyők magasodnak.

Szeplőtelen vidékek csoda-csillámba borulva,

a dombokon túlról, öröm hírnöke közeleg.

Ám sok helyütt szerényen terített a szeretet asztala,

az éhség ajándék-kosara

betevő falatért áhítozik.

Évezredes hagyományok naptára

elporladt emlékek mennyei voltáról mesél,

tegnapokba bódult boldogság

kérész-életű órái

reményvesztett szívekhez térnek.

Toprongyos nélkülözők fázó lelkére

útja során megpihenő angyal kórus

megváltó álom-pelyheket szitál.

2014. december 21.

Tavaszi álom

Bár még nyirkos hajnalok

köd-nedves szaténját

húzza a táj magára,

s grafit felhők mögül kandikáló

Nap sugara erőtlen csókot szór,

álmomban a tavasz éteri pompája

káprázatát látom megelevenedni.

Nyíló barkák pelyhező bibéi bólogatnak,

langyos sóhajú szellő üde karjába húz.

A változás előtt fejet hajtó

zegzugos erdők mélye,

és berillben játszó mohák fövenye,

ébredező életek

pillogása némaságába borul.

Jég-birodalom fogságából szabadult

örökzöldek lombjaira

önvalójukkal szivárványszínt festő,

halk szavú madarak suttognak.

A hőn áhított megújulás hegedű-szólamán

fogant gyönyörűségük

ismét a szívekbe költözött.

2013. április 14.