Halványan villódznak az alkonyati fények,
a szótlanság ölén muzsika
halk foszlányai libegnek.
Várakozás gyertyáinak lángja serceg,
nappalik pompáiként
dísz-tobozba borult fenyők magasodnak.
Szeplőtelen vidékek csoda-csillámba borulva,
a dombokon túlról, öröm hírnöke közeleg.
Ám sok helyütt szerényen terített a szeretet asztala,
az éhség ajándék-kosara
betevő falatért áhítozik.
Évezredes hagyományok naptára
elporladt emlékek mennyei voltáról mesél,
tegnapokba bódult boldogság
kérész-életű órái
reményvesztett szívekhez térnek.
Toprongyos nélkülözők fázó lelkére
útja során megpihenő angyal kórus
megváltó álom-pelyheket szitál.
2014. december 21.
