Apevák 36-40.

36.
Jól

vagyok.

Távozott.

Megbékélés

maradt utána.

37.

Egy

valós

probléma:

képesség a

megbocsátásra.

38.

Kész

vagyok

változni.

Szelídíts meg

egy vad oroszlánt!

39.

Vessz

irigy!

Savanyú

szőlő méreg.

Üres a hordód.

40.

Hidd

magad!

Nem fogad

tárt karokkal

egoista-föld.

2017. április

Apevák 26-30.

26.
Nem

tehetsz

egyebet,

a változás

szele már elért.

27.

Ha

sehol

otthonod,

önmagadban

találod meg azt.

28.

Tedd
kezed

enyémre!

Melegsége

halálig kísér.

29.

Ne

csinálj

reklámot

annak, aki

nem tisztel téged!

30.

Te

érted?

Akarva-

akaratlan

szíveddel dobban.

2017. április

Tavaszi álom

Bár még nyirkos hajnalok

köd-nedves szaténját

húzza a táj magára,

s grafit felhők mögül kandikáló

Nap sugara erőtlen csókot szór,

álmomban a tavasz éteri pompája

káprázatát látom megelevenedni.

Nyíló barkák pelyhező bibéi bólogatnak,

langyos sóhajú szellő üde karjába húz.

A változás előtt fejet hajtó

zegzugos erdők mélye,

és berillben játszó mohák fövenye,

ébredező életek

pillogása némaságába borul.

Jég-birodalom fogságából szabadult

örökzöldek lombjaira

önvalójukkal szivárványszínt festő,

halk szavú madarak suttognak.

A hőn áhított megújulás hegedű-szólamán

fogant gyönyörűségük

ismét a szívekbe költözött.

2013. április 14.

A jövő lapjain

Ölelésünk mentsét karjaimba zárom,

parttalan óceánja

távolba ringatja lényem,

már nem fáj a közöny,

kétely-fűzött álom,

az ismeretlen smaragdját

így fedezem fel.

A változás vándor-szelencéjét

szorongatom,

nem számít mily hamis aranyat

hazudik a remény,

a szél hárfáján

szól igazat hangom,

galambom reppen

a pirkadat egén.

Hiszen örökké itt virágzott bennem,

és a fátyolos homályból

újjászülettem…

2012. április 20.

Február igézete

Hó-pázsit tarkította magaslatok

elmúlásba veszett zöldje felett

tél-bárka araszol nesztelen,

ám jégsapkás bérceik villanása

változást sejtet.

Hűvös odvában pillog

a bágyadtság madara,

csak lomhán moccan

tollai menedékéből.

Hallgatag tusáját vívja a fagy,

csatáját veszíti a Nap sugaraival,

csillám-lepedőn lábujjhegyen settenkedő,

langyos-léptű nappalok

újra olvadás melankóliáját hozzák.

Elgémberedett tagjaiból ocsúdva

veszi fel latyak-ruháját Február,

majd ég-tiszta esők cseppjeivel

bontakozó életeket mos újjá..

2012. február 17.

Era

Füstszín felleg könnyezi

a búcsúzó tél táncát,

s változás esőcseppjére vágyakozó

szivárvány-pillangók csapdosnak.

Tegnapokba hervadt, fázó

képek tárlatai a tisztuló láthatár

amfiteátruma méhébe oszlanak

és búját napsugár fényében tündöklő

bibefakadás váltja fel.

Énekes madarak fenséges himnuszát

korszakokat átfogó fuvallat

röpteti tavasz-ruhát sóvárgó provinciák felé.

2011. február 13.