Mata Hari

Fényképed tegnapok zápora mossa,

ujjaid között bíborszín tulipán,

szíved kertjét szatén szirmával fonja

ledér táncot lejtő, ezernyi virág.

Gazdagság fényed esendő mámora,

hamis leplében érzéki bujaság,

valótlan partjára vetett cinkosa

gyanú-lámpásokat gyújt az éjszakán.

Hírnév megfakul, elszólít a balsors,

vércsepptől ázik a csillámló stóla,

hajnalok könnyében zúgó szélmalom

halhatatlan legendát sző azóta,

így titkokban rejlő szempillarácsod

emlékkönyvében őrzi Európa.

2015. július 25.

Era

Füstszín felleg könnyezi

a búcsúzó tél táncát,

s változás esőcseppjére vágyakozó

szivárvány-pillangók csapdosnak.

Tegnapokba hervadt, fázó

képek tárlatai a tisztuló láthatár

amfiteátruma méhébe oszlanak

és búját napsugár fényében tündöklő

bibefakadás váltja fel.

Énekes madarak fenséges himnuszát

korszakokat átfogó fuvallat

röpteti tavasz-ruhát sóvárgó provinciák felé.

2011. február 13.

Ismeretlen...

A mellőzöttség ma buja táncát járja,

vágy-amuletteket hint az éjszakába.

Áttetsző álmok ködszórta pamlagán

borostyánszín kétség csitítgatja magát.

Palackba zárt óhaj, eltörpült szép szavak,

csupán képzeletem játéka babusgat.

A kegyes élet lám kitüntet másokat,

csak árnyékom látja pierrot-arcomat.

Feledés, szeretet, van hangyányi remény?

Tekinteted átnyargal lelkem küszöbén.

Agyamban zsongó, elcsúszott idősíkok,

álarcom elé ismét rolót húzok.

Ki vagy te, ki berobbantál életembe?

Gátat emeltél zuhatag-könnyeimre.

Bájod melengetem szárnyaim alatt,

kíváncsiság üldöz, titkot tartogat.

2009. szeptember 04.