A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pihenő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pihenő. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 31., szombat

Őszi tárlat

Csak ámulok a tündöklő határ
mérföldekre nyúló
képei láttán;
nézem, ahogyan a nappal
festői álomvilágba szunnyad
és hűvösödő rónák
köd-áztatta zöldjét
az elmúlás lélegzete simítja.
Halkan lüktet a pihenő táj;
szarvas szökell át a mezőn,
kecses lényét a távoli holdsugár
bebarangolja.
Megnyugvás fogaton utazó
csönd-lángok tüze
néhol fel-fellobban,
-szépségét örökül hagyva-,
s az angyalarcú éjben
rozsdaszín levelek keringője
búcsúztatja a
rőt avarba hulló nyarat..

2011. szeptember 10.

2016. december 22., csütörtök

Csillagokban élsz

Füstszínű idők szürkeségén túl,
mindaddig nesztelenül várlak,
amíg remegő pilláját
estté hunyva, újra meg újra
pihenőre szenderül
a megfáradt délután,
köd-ette éjjelek
fakó lüktetésében átsejlő,
ébredő fényét bontja
a korai napsugár
és boldogságtól lengedező
csillámok, mint
apró drágakő-koszorúk
vidáman fickándoznak.
Örökkön élni fogsz lényemben,
hiányod ólomsúlyú pecsétje
tűzforrón éget,
meztelen lelkem
sors-karcolt hegei közt
apró szívdobbanásaid
mutatják az utat.
Csillagok porából újraálmodlak,
a megmásíthatatlan kötelékek
ösvényein lépdelve,
úgyis megtalállak egyszer...

2011. július 07.