Csillámló neszek

Ősz-ezüst merengésben

úszkál a nyugalmat

érlelő alkony,

lebegő pilléreken parázslik

a volt udvara, mi

álom-hordalékot hord

a búcsúzás partjaira.

Éj-morzsák vajúdásán,

csillámló tűzszekerek hada

világló ébredést bont.

Csillagok óarannyal futtatott nászával

égi ceremónia születik,

sejtjeimbe éled varázsa,

vállaimra a holdfény csókot terít.

Remegésbe burkolt

tónusaik a várakozás mámorító

balzsamát masszírozzák lelkembe…

2011. május 26.

Új szelek

Új vidék, izgatott csend mélán körülölel,

láthatatlan kéz vezetett - hazaértem..

Türkizszín nyírfák magasodnak messze,

tarka harkály krónikát ró agg fatörzsbe.

Szívem hangyányit könnyezik, s remeg,

de várnak víg kalandok, másik emberek.

Várakozással teli, mámorító napok,

ezüst metál fénnyel derengő csillagok.

Rózsabokrok burjánzó illat-fonata,

már nem sérti bőröm temérdek tű foka.

'Ha holnap szólít az ég sem feledhetem már,

mit is adott nekem veled ez a világ.'

2010. május 23.