2017. március 14., kedd

Miss Liberty


Valód a kortalan szépség ecsetje simítja,
örökkön káprázó képed igézi városod fölé,
fény-karod az ég kékjébe emeled,
láncaid a tegnap foszlatta köddé.
Évszázadok talpazatán állsz mozdulatlan,
könny, - és kacaj hullámai verdesik lábaid,
veled éled a gyógyuló remény,
háborúk sodrába tűnt korok eszméi őrzik álmaid.
Nemzedékek sóhaja libben újjászülető napjaid felett,
földedre érkező vándor útját talányos jövője felé vezeted.
Vágyálmok színeit szórja a messzeség,
te kitárod a lehetőségek kapuját,
rezzenéstelen arccal, halk magányodban pihenve
suttogod fülünkbe a szabadság himnuszát…

2013.- 2017.

Afrodité

Csillámfényű habok ódon szenvedélye
új életet suttog gyöngy-házad kelyhébe,
csodálattal ringó antik tengereken
születésed néma tanúja a végtelen.

Tükrödből sugárzik bujaságod arca,
lépteid nyomában igaz szépség sarjad,
mirtusz-bájjal hintett arany vánkosodra
a természet komponál tiszta akkordokat.

Hajdani szerelmek ködbe veszett korát
nesztelen őrzik a hellászi amfórák,
s veled tündököl az Olümposz hegyén
felhőkbe tekintő, isten-lényű fenség.

2016. december 14.

Artemisz

Platina függönyével ölel át a Hold,
lényeddel érkezik halál, s védelmezés,
Zeusz örökül hagyott hatalma alól,
célzó nyílvesszeidtől, sosincs menekvés.

Nyomodba szegődnek csecsemők, vadak,
könyörtelen erő, szűzi érzékenység,
misztikus bűvköröd ligetei alatt
álmából ébred a szent érintetlenség.

Bár mítoszod régmúlt kultusza siratja,
letűnt korod mégis parázslik e térben,
kihunyt évezredek fakuló lapjának

rostjaiba ég az iker-sors pecsétje,
és zendül egy nimfa magasztos fohásza
az istennőt vágyó, tovaszálló éjben.

2016. április 07.