Végtelen bárkájáról
álom-csókot lehel a Hold,
csillagok jászolában
egy angyal muzsikál,
szikrázó mivoltuk észrevétlenül,
izgatott szívekbe csitul.
Jég-ezüsttel hintett barlangjából
köd-párás szemekkel
kacsint a tél,
színevesztett képek rámájára
meghittség tüze gyúl,
az éj tündöklő csillámport
fázó lelkekre szitál.
Sercegő mécsek világánál,
kandallók parazsa melegénél,
a szeretet árnyai vetülnek.
Határtalan megnyugvás uszálya
omlik a világra,
úttalan-utak hókristály-szövevényein
megváltó kisded érkezett.
Földre szállt a Csoda,
áldott karácsonyra virrad.
2012. december 19.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése