Apevák 61-65.

61.
Pár
kósza
hópehely
már zöldellő
rétről álmodik.

62.
Kopp!
- És a
komor ma
beengedte
a víg holnapot. 

63.
Élj
úgy, hogy
a tükröd
hálát adjon
érted minden nap!

64.
Bölcs
bagoly
most suttog:
- szebb világról
legendát mesél. 

65.
A
tudás
nem nyitja
trezorját csak
érdemeseknek.

Apevák 1-5.

1.
Csipp,

madár.

Trillája

egekig ér.

Boldog fellegek.

2.

Gyors

siker

soha sincs.

Göröngyös út

lábaid előtt.

3.

Ma

búcsú,

holnapra

ködös emlék.

Újjáépülés.

4.

Most

nyisd ki

szívedet!

Szép nap pirkad.

Jövőd benned él.

5.

Te

sem vagy

szent lelkű.

Bírálatod

egyedül tiéd.

2017. április

Tűnődő pillanat

Időbe fagyott a tűnődő pillanat,
sóvárog a múlt, nincs többé jelen,
opálos az est: - szánakozó, s hallgatag,
évszázadok pora lepi már agg szívem.

Jöjj értem végzet dühöngő tengere,
elhaló hangomon, ím téged szólítlak,
oly régen várok rád - édeni életre,
elveszett kapuim lelje meg a holnap.

Megtisztult lélekkel emelj fel a fénybe,
lázadó létemtől immár búcsút vennék,
meztelen önvalóm fáradt rejtekében
teret nyit a nyugalmat áhító feledés.

S az így meglelt végtelen fényévekben
viola brokát remegi hamvas csendem.

 2011. március 04.

Perzselő jégvilág

Szemeim szelíden színlelnek,

fájdalmuk fátyolos fohász,

kezeim kezeidet kutatják,

a tegnap tűnő távolság.

Lábaim lemondóan lépkednek,

megszűnik minden melegség.

testem tétován továbbáll,

ütemre üvölt az üresség.

Szám szélén szomjúság,

kételyek korcsai kínoznak,

füleimben felsejlő fuvallat:

a holnap hablelke hívogat.

2009. március 26.